Kedden, hosszú betegség után Olaszország zeneiparának ikonikus alakja, Toto Cutugno, az „igazi olasz”, nyolcvan éves korában örökre lehunyta szemeit. Számos sláger fűződik a nevéhez, ezekkel emlékezünk.

Salvatore „Toto” Cutugno 1945. július 7-én, egy toszkán kis községben, a Fosdinovohoz tartozó Tendolában született, egy szicíliai származású, haditengerészetnél dolgozó apa és egy háztartásbeli, az otthon melegét biztosító anya gyermekeként. Pár hónapos volt, amikor a család La Speziába költözött, ott nőtt fel testvéreivel.

Édesapja  hatására kezdett zenélni és kilenc évesen már vele együtt trombitált annak zenekarában. Számos hangszeren játszott, tangóharmonikán, ütős hangszereken, valamint zongorázott, és különböző együttesekkel zenélt együtt.

1965-ben megalapította saját zenekarát a Toto e i Tati-t, majd tíz évvel később az Albatrost, amellyel egy év múlva, 1976-ban lépett fel először Olaszország, sőt Európa legnevesebb zenei fesztiválján, Sanremoban, ahol a Volo AZ 504 dalukkal harmadik helyezést értek el. Párhuzamosan indította be szóló karrierjét is.

Toto összesen aztán tizenötször vett részt a fesztiválon, hatszor második helyen végzett, és mindössze egyszer nyert csupán, 1980-ban a Solo noi című dalával.

Miközben saját dalát saját előadásában sikerre vitte, ugyanabban az évben Adriano Celentanonak megírja az Il tempo se ne va lemezére a dalait.

A végig termékeny dalszerzőnek a pályája szempontjából legmeghatározóbb időszaka a nyolcvanas évek.

Három évvel később, 1983-ban viszi Sanremo színpadára a L’Italiano című dalát, amellyel a fesztiválon ugyan az ötödik helyezést éri el, de ez a dal elhozza neki a világhírnevet.

És az zenész, aki dalszerzőként más énekeseket is sikerre vitt szerzeményeivel, a Lasciatemi cantare ritmusaival örökre beledalolja magát a szívekbe világszerte.

Az énekes-dalszerzőt, műsorvezetőt felesége, akivel 1971 óta házasok, és fia gyászolják.